Szevasztok,
Kellemesen telt az első hivatalos munkanapom. Reggel 9 után érkeztem, másodikként a 6-ból. A főnökúr is utánam jött, benézett, és körbevezetett az emeleten, ismét találkoztam pár új arccal.... bár kb. már a szint felét ismertem az eddigi három napról. Aztán rögtön kaptam azonosítót, jelszót, és egy hosszú számsort, ami mostantól én vagyok... kb. mint a vonalkód a börtönökben... kicsit olyan, mintha az identitásom egy részét megpróbálnák elvenni, jelezvén, hogy itt bizony csupán egy kis láncszem vagyok a gépezetben: egy a bankért, a bankért mindenki :) ... komolyan, mint a szériaszám... :)
Aztán itt nem álltunk meg, még ebéd előtt megkaptam a dolgozói igazolványomat, természetesen színes fotóval ellátva... király... mivel le kell húzni a kapuknál, azt is fogják tudni, hogy a h2082-52839-as individuum mikor merre jár... lehet, hogy azt is számolja, hogy hányszor húzom le a vécét... :) (természetesen a kód amit írtam nem valós, csak a hatás kedvéért tettem bele :) mielőtt még bárki bepróbálkozna bármivel... )
Szóval ilyen dél körülre összeállt a rendszer, beszéltem a főnök úrral is a további teendőkkel kapcsolatban, megkért, hogy a szabim előtt készített kimutatást még egészítsem ki egy dologgal, illetve terjesszem ki az összes országra. Ügyesen megcsináltam egy kis aranyos makró segítségével...
Kb. másfél órát ebédeltünk, mert menza után leugrottunk kávézni... egy kis 11 fős csapat... :) laza az élet, vazze... azért szabadkoztak egy picit, hogy nem mindennap van ilyesmi, és hogy másfél órás szünetet nagyon ritkán tartanak... majd meglátjuk :) ... aztán tekintettel a hosszú ebédelésre, kitettek a kollégák magukért, és volt, aki fél hatig is maradt... :D én gondoltam ledolgozom a normál munkaidőt, és hatig voltam... háromnegyed hatkor a főnököm már rugdosott kifelé, hogy miért vagyok még bent, és ha nincs határidő, akkor nem kell ám ilyen sokáig benn maradni... öööö... jó, mondtam, és leléptem :)
Hozzátenném, hogy ma az olaszoknál szabadnap volt, ezért ez egy tényleg ritka laza nap volt... de azért jó látni, hogy nem kell mindennap megszakadni, előreláthatólag.... Jó hely ez a Bécs, na. :)
Ennyi, megyel puzzle-zni, segítek Zsófinak. Az 1500-ból kb. 400-at rakhattunk ki, esténként nyomjuk, de iszonyú nehéz... Monet...
Csao:
G
