Ismét eltelt egy hét, és igaz, hogy már majdnem egy hónapja dolgozom az új helyen, ez volt az első teljes hét, amikor 5 napból tényleg 5 napot dolgoztam is... így kell tudni élni... múlt héten három napos Hyperion Planning tréningen vettem részt, előtte meg szabin voltam, meg munkaszüneti nap is volt, stb stb... de ezen az első teljes héeen is túl vagyok, és ismét jó szájízzél vágok neki a hétvégének, annak ellenére, hogy most már tényleg sok munkám volt... a jó szájíz az azért van, mert sikerrel vettem az akadályokat, és produktívan tevékenykedtem... sok munkám volt a Tagetikkel, a héten volt a féléves forecast (ahogy TZ mondaná, forekaszt:) ) határideje, és egy szabadságon lévő kollégát (Petert) helyettesítve az én feladatom volt az országok által feltöltött adatok egyeztetése, és a cégcsoporton belüli cégek közötti mozgások úgymond meccselése, ami nem volt egy kis feladat, tekintve, hogy 15+ országról van szó, de egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült a problémák nagy részét megoldani... hálistennek nem voltam teljesen egyedül, az egyeztetésben és az anomáliák feltárásában a főnököm is segített. Az ember nem is gondolná, hogy mennyi féle fajta probléma adódhat egy sima forekasztnál... sok kérés érkezett be hozzám, megoldottam mindent, és jól esett, hogy legalább egy tucat hálálkodó emailt kaptam, hogy milyen gyorsan és ügyesen megoldottuk a dolgokat... nem tudom, de szerintem lehet, hogy a múltban nem ahhoz voltak szokva, hogy pár percen belül válaszolnak az emailekre, meg elintézik a dolgokat... :) két magyar kollégával is leveleztem, illetve az egyikkel telefonáltunk is párszor, emellett leginkább bosnyákokkal, szlovénekkel, szerbekkel dolgoztam együtt - érdekes módon nekük volt szükségük a legtöbb support-ra. Ami szintén jó volt, hogy a megfeszített munkatempó ellenére nem igazán kellett túlóráznom, de gondolom lesz ez majd máshogy is...
Szerdán volt egy one-to-one beszélgetésem A nagyfőnökkel, kb fél óra, nem mondom, hogy különösebben mély nyomot hagyott volna bennem az ürge... a megjelenése sem az a topmenedzseri volt, amit elvárna az ember... mondjuk persze öltöny nyakkendő volt rajta, de mégis, valami hiányzott... meg a hasa is lógott, kibuggyant az inge alól, ami már necces :) és nem tűnt annyira ápoltnak sem. A karizma csíráját sem fedeztem fel benne... értelmesen, összefüggően beszélt, elmagyarázta, hogy mit vár tőlem, hogy ne csak arra legyek jó, hogy összerakom a reportokat, hanem arra is, hogy ezáltal őt válaszokhoz juttassam. Megnyugtattam, hogy nem probléma, és csak figyeljen jól. :) Olyan érzésem volt, mintha nem is figyelne rám, és teljesen máshol járnának a gondolatai... az arcáról azt olvastam le, hogy na, még egy okostojás, gyorsan tudjuk le a kötelező beszélgetést, aztán menjünk tovább... mintha untattam volna... nem azért, de a lízinges CEOnknál , A.SCH.-nél egyszer sem éreztem ilyesmit, pedig sokat dolgoztam vele együtt.
Holnap este Haydn koncertre megyünk (persze nem ő fog vezényelni... ) :)
Éljen a hétvééége!
